Lóri imád kint lenni a napon, de sajnos szinte sehogy nem bírom rávenni arra, hogy a sapiját a fején is hagyja. Ahogy ráadom, azonnal le akarja tépni.
Eleinte - minden nap - azzal próbálkozom, hogy hú de csinos benne, és milyen vagány, meg, hogy de jól áll az a sapek neki. Ezzel egy egészen kis időre sikerül a hiúságát felébresztenem, és nem veszi le.
A következő köröm, hogy megpróbálom mindkét kezét lefoglalni játékokkal. Rövid ideig használ ez is. Vagy rászólok, hogy két kézzel kapaszkodjon a játszótéri hintán, libikókán, mászókán. Azt már csakazértis elengedi mindkét kezével...
Nem lehetek folyton a fenekében szegénynek. Ha éppen csak elszalad valahova, mondjuk a kert végébe, hogy megnézze a szomszéd néni kis tyúkjait, és pár perc múlva indul is vissza, biztos nem állok ott végig mellette, nehogy levegye a sapkát.
Így aztán múlt héten napszúrást kapott. Szerencsére se előtte sem utána nem fordult elő több ilyen eset, de ez nagyon meggyötörte. Nézni is rémes volt, ahogy iszonyúan kétségbe volt esve attól ami történik vele - sugárban. Azóta néha ezzel is rá tudom venni a sapka fennhagyására, hogy emlékeztetem rá, milyen rosszul lett, amikor sapi nélkül homokozott. De szerencsére és egyben sajnos is már alig emlékszik rá.
Meg szoktam "fenyegetni", hogy, ha leveszi, bemegyünk. Néha ez is használ, máskor meg csak közli, hogy nem veszi fel és nem megyünk be. Mindig visszaadom rá, és, ha végképp nem boldogulok, tényleg bemegyünk a játszóról, vagy a kertből. Legalább következetes próbálok lenni...
Amúgy is egyre rövidebb időt tudunk már kint tölteni az erős nap miatt, de délelőtt kb 8-10-ig meg délután úgy 5-7-ig szívesen kint lennék vele, hogy minél többet legyen friss levegőn. Csak olyankor is kéne a sapka.
A megkötős sapkát is kipróbáltuk, de azt is letépi, úgyhogy tanácstalan vagyok. Nem tudom, hogy vegyem rá, hogy ne vegye le... :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése